A szüleimmel a város másik részébe költözünk, a nagyi házába. Sajnos nemrég halt meg. Örülök, hogy új helyen lakhatok, mivel nem volt 1 barátom se régen.
Megérkeztünk a hatalmas, régi házhoz. Mögötte 1 régi, nagy fal volt téglából. Nagyi nagyon szerette azt a falat, ezért sokan bolondnak tartották. A ház előtt 1 kis kert volt, mellette 1 füves udvar.
-DooNa kicsim, gyere.-szólt anya, mire abbahagytam a bámulást. Mély levegőt vettem és kiszálltam az autóból.
-Rég voltunk itt. Jól néz ki.-mondta apa, majd elindult a házba.
-Igen, csak 1 valaki hiányzik....-dünnyögtem.
Bent lepakoltunk, majd elindultam körbenézni a házban. Régóta nem jártunk erre. Miután a földszintet megnéztem, lementem a pincébe. Semmi használható nem volt lent, csak por piszok és penész. Utána az emeletet néztem meg. A nagyi szobája anyuéké lett és apa gyerekkori szobája az enyém. A padlásra is felmentem, ahol régi dolgokat találtam. Leültem az 1ik doboz mellé és leszedtem a fedelét. A por miatt köhögni kezdtem. A dobozban levelek voltak.
,,Kedves RiNa! ........
Nem válaszoltál a múltkori levelemre......
1976.3.12"
,,.....Azt hallottam lebontják a Falat.......
Jól vagyok, remélem te is... 1986.1.23"
Fura levelek voltak. Úgy írtak, mintha nem is ismerték volna 1mást és mindig megemlítették a falat.
-DooNa! Itt a szomszéd lány!-kiabálta anya. Visszatettem mindent a helyére, majd a teraszra mentem, ahol már várt a lány.
-Szia! MinMi vagyok!-mondta kedvesen.
-Én DooNa.
-Már vártalak. A nagyszüleink nagyon jóban voltak.
Leültem mellé és beszélgetni kezdtünk.
-Miért van ott az a fal?-kérdeztem.
-Az régen elválasztotta a szegényebb embereket a gazdagoktól. És..ez jelenleg is így van. És te is abba a suliba fogsz járni, ahova én?
-Öm...valami Wa...Wa...
-Akkor nem :(
- Huhh ő meg kicsoda?-mutattam 1 nagyon szép lányra az utcán.
-Ő AeChan. Az osztálytársad. Nagyon rendes csaj annak ellenére, hogy gazdag. Gyere. Ismerkedjetek meg.-fogta meg a kezem majd odarángatott a lányhoz.
-Szia MinMi.-köszönt neki AeChan.
-Sziaa. Ő itt DooNa. Az osztálytársad lesz ^^
-Tényleg? Nos akkor örülök, hogy találkoztunk.-mondta.
-Én is. Itt laksz a környéken?-kérdeztem, de valaki fejbedobott valamivel......egy cipővel.
-Mondtam AeChan, hogy kapd el! És hogy ez a nyomi is hajoljon le!-kiabálta a lány. Nem is mondott semmit...
-Állj le Luna, mindenkit tudja, milyen vagy.-szólt neki vissza.
-Gyere, kérjünk bocsánatot.-mondta a hosszú hajú. Odajöttek hozzánk.
-De Jinah..-nyavalygott Luna, mire a másik megszorította a kezét.
-Szeretnék a nevében bocsánatot kérni. HeeRa vagyok.-nyújtott kezet az 1ik. Nagyon kedvesnek tűnik. De nem az.....úgy tett, mintha megbotlott volna és rám öntötte az innivalóját.
-Ohh sajnálom.-kapta a kezét a gonoszul vigyorgó arcához.-Nyomi....
És üdv az új pokolban.... Ez is olyan lesz, mint mindig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése