4.rész

Ezt én nem értem...ez nem lehetséges.-csak ez kattogott a fejemben.A lányok sem tudtak mit szólni ehhez.
-Shinbi, neked van ikertestvéred?-kérdezte MinRin.
-Lányok szerintem jobb lesz ha én most hazamegyek.
Otthon vacsorával vártak.
-Most nem vagyok éhes, fent leszek a szobámban.
-Minden rendben?-kérdezte anya.
-Persze...
Lefeküdtem az ágyamra.Nem értettem az egészet.Nekem nem lehet ikertestvérem.Hogy lehet, hogy kettő van belőlem?!Kizárt hogy adoptáltak, az nem lehet.
Az a lány...és a pillantása...tök ugyanolyan volt mint én, csak annyi különbséggel, hogy kissé ütött-kopott ruhákban járt, de ez nem lényeg.
Csak hebegett habogott előttem, úgy tűnt, ő sem tud választ adni ezekre a kérdésekre.Látszott rajta hogy meglepődött.
Kezembe vettem a kézi tükrömet, és mindent átgondoltam.

Mondtam azt is neki, hogy ez nem derülhet ki, mert azt kihasználnák az ellenségeim.Mi van ha ez HeeRa-ék műve?Vagy csak egy álom az egész?Nem értem...A nevét kellett volna megkérdezni.
Csörgött a telefon.A zongoratanárom hívott.Nem ért rá, így elmentem sétálni.Egy nagy téglafallal találtam szembe magam.Érdekesnek találtam, édesanyám valami olyasmit mondott, hogy régen ez választotta el a szegényeket a gazdagoktól, és ez most is így van...nem értem, mire ez az ellenségeskedés.A szegény is ember...még az  lány is.A falnál volt egy doboz, abban pedig egy lap, és egy toll.Úgy éreztem valamit tennem kell, így hát megírtam az első üzenetemet...